A négy napos reflux-monitorozással biztonságosan el lehet döntenihogy mely betegek hagyhatják abba a protonpumpa-gátlók (PPI) szedését.

Az akut és sok esetben intenzív fájdalom csillapítása a fájdalomcsillapítási algoritmusok ismeretében a kórkép jellegéhez, a fájdalom nagyságához, a beteg egyéni kockázataihoz igazodó kell, hogy legyen. Számos esetben analgetikum is elégséges, más esetekben a gyulladáscsökkentés is fontos szempont a kórfolyamat jellege alapján. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszercsoport a nem szteroid gyulladáscsökkentőké (NSAID). Ismert mellékhatások miatt a cél az NSAID dózis és alkalmazás időtartamának a lehető legrövidebbre való csökkentése. A fájdalom nagysága és intenzitása, a kórkép jellege alapján, az egyéni rizikótényezők mérlegelésével adhatók opioidok vagy ezekkel kombinált készítmények. 

Az International Diabetes Federation (IDF) 2021-es virtuális találkozóján megállapították, hogy „az aszpirint 2-es típusú diabeteses betegekben a kardiovaszkuláris kockázat másodlagos prevenciójára kell fenntartani.”

Egy nagy esetszámú vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy a  protonpumpa gátlók ritkább használata nem befolyásolja a savtúltengés következményeit.

A Phathom Pharmaceuticals Inc. megkezdte a vonoprazán vizsgálati hatóanyaggal folytatott PHALCON-EE fázis III klinikai vizsgálatot erozív refluxbetegség és gyomorégés kezelésére.

Az egyre szélesebb körben alkalmazott kettős vérlemezkegátló kezelés kétségkívül növeli a tápcsatornai vérzések veszélyét. A jelen dolgozatban a gyomorvédelem lehetőségeit tekintjük át abban a kardiológiai beteg­populációban, ahol az elvégzett intervenciók a kettős aggregációgátló kezelést szakmailag feltétlenül indokolják.

Az orális antikoagulánsok mellé adott protonpumpa gátlók csökkentik a fölső gasztrointesztinális vérzések kockázatát.

A protonpuma gátló szereknek köszönhetően ma már ritkák a gyomorfekély miatti műtétek. A savcsökkentők kontrollálatlan szedése azonban számos veszélyt hordoz.

A Clostridium difficile fertőzések az egészségügyi ellátással kapcsolatba hozott hasmenés elsőszámú okozói. Fő kockázati tényezői a 65 év feletti életkor és az antibiotikumkezelések.

Egy most közzétett obszervációs vizsgálatban a protonpumpa gátlók szedése mellett az átlagosnál nagyobbnak találták az ischaemiás stroke előfordulását.